Anya-lánya program alatt általában sütizésre, kávézásra, shoppingolásra, mozira gondolunk.

Na, mi ebben sem működünk szokványosan  :D

Mi tanulni mentünk együtt! És mint kiderült, szuper döntés volt!

Előtte is erős szimbiózisban éltünk a lányommal, de a titkos-cinkos közös hennatanfolyam hihetetlen új erőket adott a kapcsolatunknak.

Mindkettőnknek ismeretlen terep volt a hennafestés, de hasonló tűzzel égett bennünk a kíváncsiság iránta, így egyforma lelkesedéssel ültünk be egymás mellé az "iskolapadba".

Meghatározó élmény együtt tanulni egy új "szakmát", együtt keresni az új utunkat.

Nekem anyaként különösen varázslatos élmény volt látni, hogy egy 11 éves gyerek mennyire természetesen, görcsök nélkül vág bele egy új készség elsajátításába. Bennem sokkal erősebben dolgozott a megfelelési kényszer, a "Mi lesz, ha nem sikerül?" érzése, ezért az első mintáim is nehezebben bújtak elő, mint Laurának.

De a végén persze mindketten elkészítettük a vizsgamunkáinkat, megkaptuk az okleveleinket, és büszkeséggel vegyes boldogsággal tértünk haza. És hiába volt fárasztó a tanfolyam, aznap este még nekiálltunk festegetni a tanfolyamról megmaradt hennapasztáinkkal. Majd ez folytatódott másnap is. vasárnap estére már minden elérhető felületünk (kezeink, lábaink) tele volt festve. Mi komolyan vettük az oktatónk tanácsát: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni....