Mint egy tündérmese
...amikor a munkád garantálja a napi csodákat
Nem akarok túl szirupos vagy érzelgős lenni, de szeretném megosztani veletek, hogy nemrég ismét fantasztikus megerősítést kaptam arra, hogy jó úton járok, és hogy a henna sokkal több, mint egy szolgáltatás.
Tudjátok, a vasárnap is "Hennaóra a Magorában" nap, de délelőtt nagy zuhé volt, és ijedtemben kiposztoltam, hogy aznap jobb ha nem ülünk ki szabadba.
Kissé elszomorodva azon törtem a fejem, hogy szervezzem át a lebeszélt festéseket, amikor csörgött a telefonom, és egy ismeretlen hölgy kêrdezte, hogy jöhetnének-e hennára, a lányai nagyon szeretnének valami szépet festetni.
Már önmagában ez is csoda, hogy amikor kicsit elvesztem a lendületemet, akkor kapok egy löketet, ami kimozdít a holtpontról.
De amit végül a találkozás hozott, az maga a varázslat.
Egy hihetetlenül helyes családdal találkoztam, és amíg a lányokkal beszélgettem, próbáltam ráérezni, milyen minta állna jól nekik, addig percről perce emelkedett a rezgésszintem .
Főleg a 17 éves Enikő volt rám nagyon erős hatással: borzongás, folyamatos bizsergés és még könnyek is kísérték a beszélgetést (pedig ez utóbbi nekem nem jön könnyen, pláne idegenek előtt )
Biztos te is találkoztál már olyannal, amikor egy gyerekről vagy nálad sokkal fiatalabb emberről pontosan tudtad, hogy öreg lélek, és érdemes figyelned rá, mert tanít, segít....
Nagyon különös hangulatban kezdtem el festeni, ami megmaradt végig, a húgával is.
Nem tudom, a ti szemetek milyennek látja ezeket a festéseket, de én nagyon érzem rajtuk ezt a mesés emelkedett hangulatot.
És persze elraktároztam azt a boldogságot, amit a lányok (és a szülők is) sugároztak a kész minták láttán.
Mi kellhet még egy szuper vasárnap délutánra?
Köszönöm nektek, Enikő, Bogi és Szilvi!
Igazán mázlista vagyok, hogy olyan foglalkozásom van, ami ilyen tapasztalásokat és feltöltődést adhat!
Ki lesz a következő, aki repül velem?
