Sosem voltam az a tipikus kreatív anyuka, aki bármilyen alkalomra képes otthon alkotni valami klassz dolgot. A virtuális kreatívkodást szeretem, a manuálisat kevésbé.

De közben valamiért mindig piszkált ez a dolog, időnként azért elkapott az alkotási láz, és akkor bütyköltünk ezt-azt a lányommal.

Viszont amióta elkezdtünk hennázni, szívem szerint örökké csak festenék, hiszen rengeteg dolgot kell még megtanulnom, gyakorolnom. Ehhez viszont felületek kellenek. És ugyan magamat gond nélkül tele festem, lábfejtől könyékig, időnként előfordul, hogy nincs szabad felület, mert lassan kopik egy-egy minta, és akkor muszáj más festhető területeket találni. 

Mostanában gyakran tapasztalom annak a tanításnak az igazát, hogy ha igazán meg akarsz tenni valamit, találsz rá megoldást. 

Így van ez nálunk is. Sorra jönnek az ötletek, hogy mi mindenre lehet hennázni. Vannak köztük olyanok, amik tényleg csak a gyakorlásra jók, és utána kidobja az ember (pl. a papírra festett mintákat), de akadnak igazán hasznos ötletek, amik tartósan használhatóak, sőt még pénzt is spórolok velük. Imádom az ilyen "több legyet egy csapásra" megoldásokat :D

Az egyik ilyen hasznos és kedvenc munkám a molinó megfestése volt.

Először csak egy kicsi készült, hogy kipróbáljam, hogy lehet hennapasztával textilre festeni. Szerencsére jól! És szerintem szépen is néz ki. Igaz, úgy kell bánni vele, mint a hímes tojással, mert a száraz paszta könnyen lepotyog. Viszont a textil jól beszívja a hennapaszta festékanyagát, ezért alatta ott marad a minta lenyomata, mint a bőrön. (Kimosni még nem próbáltam, kicsit tartok tőle, hogy a mosással kijön majd a minta is. De legalább lehet újra festeni ;) )

Ez a kis reklám zászló már többször dolgozott velünk rendezvényen:

Falunap, Csém

Bor- és szőlőünnep, Almásfüzitő Azaum

Az első sikerén felbuzdulva nyáron nekiálltam megfesteni egy nagy molinót, lepedőre, szintén hennapasztával. 

Na, ez jó nagy munka volt, napokig dolgoztam rajta, sok-sok paszta elfogyott, de elégedett vagyok a végeredménnyel, és gyakorlásnak sem volt utolsó. 

Az elsőből tanulva a megszáradt pasztát erről le is kapartam, nem vártam meg, hogy folyamatosan szemetelve potyogjon, és a képen látható nyomat maradt utána.

Biztos van, akinek jobban tetszenek a gyári, készen kapható reklám molinók, de nekem nagyon jó érzés a saját munkámat látni rajta. Arról nem is szólva, hogy töredék annyiba került, mint a bolti.